Gróf Széchenyi Viktor

Pozsony, 1871.10.10. – Budapest, 1945.04.19.

Sárvár-felsővidéki Széchenyi család címere

A grófi rangot 1697-ben kapta a család. Széchenyi István óta a családnév írásmódja mind Széchenyi, mind Széchényi formában elterjedt, de az 1905. február 16-án tartott nemzetségi ülés a család nevének egységes írásmódját így határozta meg: “Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi”.

A család jelmondata: “Si deus pro nobis quis contra nos.”
(Ha isten velünk, kicsoda ellenünk.)

Édesapja:        Gróf Széchényi Dénes

Édesanyja:      Gróf Hoyos Marietta

Felesége: Gróf Ledebur-Wicheln Karolina (1875-1956)

Középiskoláit a budapesti piarista főgimnáziumban végezte, majd katonai pályára lépett, és a morvafehértemplomi lovassági hadapródiskola növendéke lett.

“Apám ugyanis vőlegény korában a bécsi Burg testőrségében szolgált, Ferenc József dolgozószobájának ajtaját strázsálta. Anyám pedig az akkori osztrák földművelődésügyi miniszter lánya volt. Szüleim ott találtak egymásra, a múlt századbeli császárváros immár történelemmé finomult, egykori fényében. Odafűzte őket ifjú boldogságuk minden emléke.”
Ünnepnapok

1897. április 26-án kötöttek házasságot a bécsi Votivkirche-ben.

Votivkirche

Gyermekei: Zsigmond, SaroltaIrma, Márta, Antal.

Széchenyi Viktor a gimnázium 3-5. osztályát a pesti Piarista Gimnáziumban végezte.

Tanulmányai után katonai szolgálatba állt, a Vilmos császárról elnevezett 7-es huszárezrednél.

1894-ben ezredével Bécsbe helyezték.

1896-ban I. Ferenc József kinevezte Ottó főherceg egyik szolgálattevő kamarásává.

1927. februárjában könnyű autóbalesetet szenvedett.

Feljegyzéseket készített 1944. december 24.-1945. február 12. között Budapest ostromáról (Ostromnapló).