Gróf Széchenyi Viktor
Pozsony, 1871.10.10. – Budapest, 1945.04.19.
Sárvár-felsővidéki Széchenyi család címere
Széchenyi Viktor családja a grófi rangot 1697-ben kapta. Széchenyi István óta a családnév írásmódja mind Széchenyi, mind Széchényi formában elterjedt, de az 1905. február 16-án tartott nemzetségi ülés a család nevének egységes írásmódját így határozta meg: „Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi”.
A család jelmondata: „Si deus pro nobis quis contra nos.”
(Ha isten velünk, kicsoda ellenünk.)
Édesapja: Gróf Széchényi Dénes
Édesanyja: Gróf Hoyos Marietta
Felesége: Gróf Ledebur-Wicheln Karolina (1875-1956)
Középiskoláit a budapesti piarista főgimnáziumban végezte, majd katonai pályára lépett, és a morvafehértemplomi lovassági hadapródiskola növendéke lett.
„Apám ugyanis vőlegény korában a bécsi Burg testőrségében szolgált, Ferenc József dolgozószobájának ajtaját strázsálta. Anyám pedig az akkori osztrák földművelődésügyi miniszter lánya volt. Szüleim ott találtak egymásra, a múlt századbeli császárváros immár történelemmé finomult, egykori fényében. Odafűzte őket ifjú boldogságuk minden emléke.”
Ünnepnapok
1897. április 26-án kötöttek házasságot a bécsi Votivkirche-ben.
Gyermekei: Zsigmond, Sarolta, Irma, Márta, Antal.
Széchenyi Viktor a gimnázium 3-5. osztályát a pesti Piarista Gimnáziumban végezte.
Tanulmányai után katonai szolgálatba állt, a Vilmos császárról elnevezett 7-es huszárezrednél.
1894-ben ezredével Bécsbe helyezték.
1896-ban I. Ferenc József kinevezte Ottó főherceg egyik szolgálattevő kamarásává.
1927. februárjában könnyű autóbalesetet szenvedett.
Feljegyzéseket készített 1944. december 24.-1945. február 12. között Budapest ostromáról (Ostromnapló).
