Hajnalmadár Keszthelyen.

1954. III. 24-én a déli órákban, a keszthelyi Helikon-Könyvtár ablakpárkányára szállt egy hajnalmadár (Tichodroma muraria), melyet 10 m távolságból vagy negyedóráig figyelhettem, miután a párkányról néhány perc múlva a ház falára rebbent. Még a kastély túlsó oldalán is láttam a falon. Délutánra nyoma veszett.

Széchenyi Zsigmond – Hajnalmadár Keszthelyen

Aquila 59-62, (1952/1955). 392. p.

Széchenyi Zsigmond 1954. január 1-től dolgozott a keszthelyi Helikon Könyvtárban.

A Helikon Könyvtár Magyarország egyetlen épségben megmaradt főúri könyvtára.

Két évszázadon át gyűjtötték a Festeticsek. Több mint 500 év tudása és művészete tárul a szemünk elé a tölgyfapolcokon. Nemcsak a magyar nyelvterület nyomtatványai, hanem Európa összes jelentős nyomdájának kulturális kincsei vannak itt egyedülálló egységben jelen.

A Festetics család az 1740-es évek második felében települt Keszthelyre.

Festetics Kristóf épülő kastélyában már helyet kapott a könyvesház is. 1782-től a hitbizomány ura gróf Festetics György, a magyar felvilágosodás egyik legkiemelkedőbb egyénisége, aki könyvtárának egész épületszárnyat építtetett.

Tervét Rantz János György uradalmi építész készítette. A díszes könyvtárterem berendezése Kerbl János keszthelyi asztalos munkája. A szlavóniai tölgyből készült klasszicista stílusú könyvállványok és a galéria a kor legszebb magyar műipari alkotásai közé tartoznak.

Festetics György a néhány ezer kötetes könyvtárat a lassan kibontakozó magyar irodalom és tudomány közreadott művei mellett a felvilágosodás korának filozófiai irodalmával, a legújabb gazdasági szakmunkákkal, továbbá jelentős hírlap- és folyóiratanyaggal gyarapította. Ezzel a könyvtár tevékenységi körét a tudományos szakkönyvtár feladatával bővítette. Az ő idejében a könyvállomány megötszöröződött. Könyvtárát az elsők között nyitotta meg a nyilvánosság: a Georgikon tanárai, hallgatói előtt. Szabályozta a könyvtár használatát és a kezelés rendjét. A felbecsülhetetlen értékű könyveket művészien díszített bőrbe köttette. A család mindig alkalmazott könyvtárost, gondoskodott a könyvtár fenntartásáról, gyarapításáról.

1948-ban a könyvtárat a kastéllyal együtt állami tulajdonba vették, a kezelői feladatokat az Országos Széchenyi Könyvtárra bízták. A II. világháború előtt az állományban 4 kódex és 40 ősnyomtatvány volt. Az 1950-es évek elején ezeket a legértékesebb kéziratokkal és régi magyar nyomtatványokkal együtt a biztonságosabb védelem érdekében az Országos Széchenyi Könyvtárban helyezték el. A könyvtár állományából került a Széchenyi Könyvtár kezelésébe a Festetics- és a Keszthelyi kódex.

A könyvtár 1974-től az akkor megalakult Helikon Kastélymúzeum szerves része lett.

Muzeális jellegének megfelelően megtartotta a Festetics Györgytől származó szakbeosztást és a latin nyelvű jelzeteket, ami a polcok felett elhelyezett táblákon is olvasható: Historia, Musica, Genealogia et Heraldica. stb. A könyvállomány a folyamatosan gyarapodó különgyűjteményekkel együtt ma meghaladja a 86 000 könyvtári egységet. A csatlakozó kabinetkönyvtárban a gazdaság és a sport irodalma nyert elhelyezést 1938-ban, herceg Festetics III. György idejében. Halmi Artúr által 1936-ban festett képe a kandalló felett függ.