Ünnepnapok
Egy magyar vadász hitvallása
„Széchenyi Zsigmond Ünnepnapok címmel folytatta Ahogy elkezdődött… című önéletrajzi könyvét. Az ikerkötet második felében nem időrendi sorrendet követ az író, hanem a „vadászati főkönyv” pirosbetűs ünnepeit veszi sorra páratlan korrajzot nyújtva a XX. század első felének soha meg nem ismételhető vadászatairól. Ha nem lenne olyan lebilincselő a stílusa, azt is mondhatnánk, hogy a legjobb magyar vadászati szakkönyv, melyből a ma is mérvadó vadászetikán kívül pontos eligazítást kaphatunk a vadászatok rendezéséről, a fácánvadászat magas tudományáról, vagy a szarvasállomány javításának módjáról. Az Ünnepnapok Széchenyi Zsigmond legérettebb műve, joggal lehet tehát minden magyar vadász bibliája.”
Amicus, 1996
Az első kiadás 1963-ban jelent meg.
Eddig 6 kiadásban jelent meg, összesen 128.800 példányban.
Széchenyi Zsigmond – Ünnepnapok
Ajánlás
Minthogy könyvem a két világháború közti emlékeimet ismerteti, a mellékelt kép szereplői közül csak rólam lesz szó. Feleségemről – ki már az előző kötetet is megíratta velem – csak ez a rövid néhány sor emlékezik meg, hiszen nem is volt részese az elmondandó élményeknek.
Leírásukban viszont annál tevékenyebben részt vett. Segítő tanácsa, lankadatlan lelki támogatása csaknem társszerzővé minősíti. Övé legyen hát ez a könyv is, valamint együtt zsákmányolt első szarvasbikánk emléke, utóbbi vadászéveim legszebb „ünnepnapja”!
Széchenyi Zsigmond – Ünnepnapok
Ünnepnapok – Bevezető
„Előszót írni – kárba veszett fáradtság.
Senki se olvassa el.
Haszontalan szószaporítás -mondják -, tartalma úgyis kiderül a könyvből. Engem a lényeg érdekel, nem a prefáció mézesmadzagja…
Magam is szívesen elbliccelem a bevezetések elolvasását. Megírásuk viszont, korántsem falra hányt borsó. Hiszen emelik a lapszámot, egyúttal az írói napszámot is.
Ez a könyv férfikorom hazai vadászélményeinek ismertetése, a harmadéve megjelent első kötet nagy nehezen megszületett folytatása. Amaz, az Ahogy elkezdődött nemcsak bevezetője, tulajdonképpeni előszava ennek, magva is alapvető fundamentuma. Annak híján ez a kötet szomjan vész, kiszárad a torka, csonka marad, sőt értelmetlen.