SZÉCHENYI ZSIGMOND

(Nagyvárad, 1898. január 23. – Budapest, 1967. április 24. )

Édesapja:     Gróf Széchenyi Viktor (1871-1945)
Édesanyja:   Gróf Ledebur-Wicheln Karolina (1875-1956)
Testvérei:    Sarolta (1900-1985), Irma (1902-1960), Márta (1905-1977), Antal (1919-1921)
Gyermekkorát a Fejér megyei Sárpentelén és a csehországi Mileschauban (Milesov) töltötte

A középiskola alsóbb osztályait a Székesfehérvári Állami Főreál iskolában, a felsőket pedig a budapesti II. kerületi Főgimnáziumban végezte “nyilvános tanuló”-ként. Ugyanott, 1915 tavaszán tette le az érettségit.

Első irodalmi próbálkozása a Vadász Lap 1915. évi egyik számában jelent meg a “Csöpögő-i hatos” címen.

A sikeres érettségi után besorozzák, majd bevonul apja huszárezredéhez. 1916. tavaszán már a harctéren van. A háború végéig csapatszolgálatot teljesít, 1918. végén szerel le. Először az orosz, később a román fronton harcol, Erdélyben katonáskodik.

1927. tavaszán Kőröshegyről indul első afrikai állatgyűjtő expedíciója. Ezt hét nagyszabású vadászút követi. Vadászik Közép- és Kelet-Afrikában, Kanadában, Alaszkában. Mindenhonnan gazdag anyaggal tér vissza. Trófeáit később Isten-hegy úti villájában helyezi el, de a Nemzeti Múzeumnak is jelentős értéket ajándékoz. Több “exotikus” élő állatot adományoz a Fővárosi Állatkertnek is.

Megjelenik első könyve: Csui…

Máig világrekord addax antilopját Horthy Jenővel és Almásy Lászlóval a líbiai sivatagot átszelő expedícióján zsákmányolta. Almásy László Edét, a sivatagkutatót, a róla készült Angol beteg című film tette igazán világhírűvé. A film kilenc Oscar-díjat kapott.
1936-ban megnősült. Angol feleségével újabb gyűjtőexpedícióra indult Indiába. Ennek az útnak az eseményeit örökíti meg Nahar című könyvében.
 1940-ben elvált feleségétől, aki visszaköltözött Angliába. Istenhegyi úti villáját a spanyol nagykövetségnek adta bérbe, és 1941-ben leköltözött az Úri utcába. Budapest ostromát szülei Úri utca 52. számú házában élte át. Édesapja naplójából tudjuk, hogy érte meg Istenhegyi úti otthonának pusztulását.
1945. március 11-én elhurcolták 3 hétre, 1 hétig a Tisza Kálmán téren, majd 9 napig Csömör községben raboskodott szörnyű körülmények között.
1945. április 5-én megszökik, augusztus elejéig barátainál húzódik meg.
1945. augusztus 5-én térhetett vissza Úri utcai házába.
1959. május 5-én ismét megnősült. Felesége Hertelendy Margit.
1960-ban a Dénes István vezette expedícióval megint eljutott Afrikába.
1964-ben vezeti utolsó afrikai gyűjtőútját, melyen felesége is részt vett.

További életrajzi adatok a WikiPédián és a Magyar Életrajzi Lexikonban olvasható.