Széchenyi Zsigmond gyermekkori levelei

Schloss Niemes 1914.08.17.

Édes kis Papim, -Nagyon köszönöm a két anzikszot az orosz határról – épen 8 napig tartott, amig ideért. -Rettenetes kiváncsi vagyok már egyszer valami virtigli verekedésről szóló levélre. – Hogy mi még meddig akarunk itt maradni,azt sem tudom, mert még 4 napig kellene utazni, amig Pentelére érne az ember, ami igazán felesleges Schindolás volna. – Nem is hiszem, hogy az oskolát meg merjék kezdeni rendes időben. -Nem is hiszi, mennyire szeretnék már valami érdekes históriát magáról hallani!! Reménylem, hogy a lovak egészségesek, csak az öregre nagyon vigyázzanak, hogy meg ne találja vágni valami mafla orosz, mert a Marcinak rajta kell lovagolni az első vadászatját. – Mit szól hozzá, hogy a Zichy fiuk berukkoltak, és az Andrássy Miki meg megszökött, mert nem eresztette az apja!

Ha igazán komoly lenne, akkor talán mégis elmehetnék én is, ha csak mindjárt egy határszéli szalmakazlat őrizni, már az is finom volna. -Különben is a francia háboruban már 15 évesek is mentek, az pedig nem máma volt se nem tegnap, hogy én 15 éves voltam. -Már csodálatosképen 6 bakot fosztottam meg az élet örömeitől, 2-őt Milleschauba, 4-et itt.-

Isten áldja meg édes Papim,milliószor öleli a

Zsigája